Gyakran ismételt kérdések a klímákról

A klímával kapcsolat pár kérdést szinte mindenki csak akkor tesz fel, amikor már megérkezett a kánikula, megugrott a villanyszámla, csöpögni kezdett a beltéri egység, vagy kellemetlen szag áradt a készülékből. Pedig a legtöbb probléma megelőzhető lenne, ha már a vásárlás és a telepítés előtt tisztában lennénk a teljesítménnyel, a fogyasztással, az elhelyezéssel és a karbantartás valódi követelményeivel. Az sem mindegy, hogy a berendezést kizárólag nyári hűtésre vagy téli fűtésre is használjuk, mert a két feladathoz eltérő műszaki szempontokat kell mérlegelni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a klímákkal kapcsolatban leggyakrabban feltett húsz kérdést. A válaszok röviden, közérthetően és műszaki szempontból pontosan mutatják meg, mire érdemes figyelni a választástól kezdve a mindennapi használaton át egészen a hibák felismeréséig.

1. Mennyit fogyaszt egy klíma?

A klíma fogyasztását a felvett elektromos teljesítmény határozza meg, nem a készüléken feltüntetett hűtőteljesítmény. Egy 3,5 kW-os klíma tehát nem fogyaszt automatikusan 3,5 kWh villamos energiát óránként. A korszerű berendezések névleges elektromos teljesítményfelvétele hűtés közben jellemzően 0,7–1,2 kW körül alakul. Az inverteres készülék a helyiség lehűtése után csökkenti a kompresszor teljesítményét, ezért a fogyasztás folyamatosan változik. A tényleges energiaigény függ a külső hőmérséklettől, a szigeteléstől, az üvegfelületektől, a beállított hőmérséklettől és a használat időtartamától. 

2. Mennyit fogyaszt egy klíma fűtés közben?

Fűtéskor egy átlagos oldalfali klíma névleges elektromos teljesítményfelvétele rendszerint 0,8–1,5 kW között van. Egy kilowattóra áramból kedvező körülmények között három–öt kilowattóra hőenergiát képes a lakásba juttatni. A hatásfok a külső hőmérséklet csökkenésével romlik, ezért erős fagyban nő a fogyasztás. A leolvasztási ciklusok alatt a készülék átmenetileg nem fűti a helyiséget, miközben továbbra is használ energiát. Az éves költség becsléséhez a készülék SCOP-értéke használható, egy hideg téli nap fogyasztását viszont ez sem mutatja meg pontosan. A valós eredményt az épület hőigénye, a légeloszlás és a kívánt beltéri hőmérséklet együtt határozza meg.

3. Mennyibe kerül egy klíma telepítéssel együtt?

Egy lakossági split klíma teljes telepítési költsége a készülék árából, az alapszerelésből és az esetleges kiegészítő munkákból áll. A belépő és középkategóriás, 2,5–3,5 kW-os készülékek telepítve általában körülbelül 280–600 ezer forintos összegbe kerülnek. Az alapszerelés rendszerint meghatározott csőhosszt, egy faláttörést, konzolt, kondenzvíz-elvezetést és beüzemelést tartalmaz. Felárat jelenthet a hosszabb csővezeték, a magasban végzett munka, a kondenzvízszivattyú, az elektromos hálózat bővítése vagy a falhorony kialakítása. Az ajánlatban külön ellenőrizni kell, hogy az ár bruttó-e, és pontosan milyen anyagokat tartalmaz. Helyszíni felmérés nélkül csak egyszerű telepítési körülményekre adható megbízható végösszeg.

4. Mekkora, hány kW-os klíma kell egy adott helyiségbe?

Egy átlagos, megfelelően szigetelt helyiségben durva becslésként négyzetméterenként 80–120 watt hűtőteljesítménnyel lehet számolni. Egy 20–30 négyzetméteres szobához ezért gyakran 2,5 kW-os, egy 30–45 négyzetméteres térhez pedig 3,5 kW-os készülék kerül. A terület önmagában nem elegendő a pontos méretezéshez. Figyelembe kell venni a belmagasságot, a tájolást, a szigetelést, az ablakfelületeket, az árnyékolást és a helyiségben keletkező hőt. A túl kicsi klíma folyamatosan nagy terheléssel működik, a túlméretezett készülék pedig gyakran szabályoz le vagy kapcsolgat. Fűtési célú használatnál külön hőveszteség-számításra van szükség, mert a névleges hűtőteljesítményből nem következik a téli alkalmasság.

5. Megéri klímával fűteni?

Egy jó hatásfokú klíma enyhe és átlagos téli időben gazdaságosan képes fűteni. A megtérülést az épület hővesztesége, a villamos energia tarifája és a kiváltott fűtési rendszer költsége határozza meg. Gyengén szigetelt házban a készülék hosszú ideig magas teljesítménnyel működik, ezért a fogyasztása jelentősen nőhet. Tagolt alaprajznál több beltéri egységre lehet szükség, mert a meleg levegő zárt ajtókon keresztül nem oszlik el megfelelően. Kizárólagos fűtéshez fűtésre optimalizált, megfelelő alsó működési határral és csepptálcafűtéssel rendelkező készüléket érdemes választani. A döntés előtt helyiségenkénti hőveszteség-számítást és éves költségbecslést kell készíteni.

6. Milyen klímát érdemes vásárolni?

Elsőként a helyiséghez szükséges hűtő- és fűtőteljesítményt kell meghatározni. Hűtésnél a SEER, fűtésnél a SCOP mutatja meg a készülék szezonális energiahatékonyságát. Hálószobában különösen fontos a beltéri egység alacsony zajszintje és a finoman szabályozható légáram. Fűtési használatnál ellenőrizni kell az alacsony külső hőmérsékleten leadott teljesítményt, mert a katalógusban szereplő névleges érték jellemzően enyhébb mérési pontra vonatkozik. A márkanévnél többet számít a hazai alkatrészellátás, a szervizháttér és a megfelelően elvégzett telepítés. A wifi, az ionizátor és az alkalmazás másodlagos szempont a teljesítményhez, a zajhoz és a javíthatósághoz képest.

7. Milyen hőmérsékletre érdemes beállítani a klímát?

Nyári hűtésnél általában 24–26 Celsius-fok közötti beállítás ad megfelelő komfortot. A kültéri és beltéri hőmérséklet között lehetőleg ne legyen tartósan 6–8 Celsius-foknál nagyobb különbség. A távirányítón beállított érték nem a kifújt levegő hőmérsékletét jelenti, hanem a kívánt szobahőmérsékletet. A klíma 16 fokos beállítással sem hűti gyorsabban a helyiséget, csak tovább működik maximális teljesítménnyel. Magas páratartalom mellett már 25–26 fokon is kellemes lehet a levegő, mert a készülék közben nedvességet von ki belőle. A légáramot úgy kell irányítani, hogy ne érje tartósan az ágyat, az íróasztalt vagy a kanapét.

8. Milyen gyakran kell tisztítani a klímát?

A beltéri egység kivehető porszűrőit használattól függően két–négy hetente érdemes ellenőrizni és megtisztítani. A teljes berendezés szakmai tisztítása általános hűtési használat mellett legalább évente egyszer indokolt. Fűtésre is használt, erősen terhelt vagy poros környezetben működő készüléknél évente két karbantartás lehet szükséges. A szakszerű tisztításnak ki kell terjednie a hőcserélőre, a ventilátorhengerre, a kondenzvíztálcára és az elvezető rendszerre. A felületi fertőtlenítés nem távolítja el a ventilátoron és a hőcserélő mélyén kialakult szennyeződést. A gyártó karbantartási előírásait azért is követni kell, mert a garancia feltétele lehet az igazolt szervizelés.

9. Ki lehet tisztítani házilag a klímát?

A burkolat letörlése és a kivehető porszűrők tisztítása házilag is elvégezhető. A munkát áramtalanított készüléken, a kezelési útmutató előírásai szerint kell végezni. A szűrőt langyos vízzel lehet lemosni, majd teljes száradás után szabad visszahelyezni. A hőcserélő, a ventilátorhenger és a kondenzvíztálca alapos tisztításához részleges szétszerelés és megfelelő mosózsák szükséges. A készülékbe fújt illatosító vagy fertőtlenítő spray nem helyettesíti a mechanikai szennyeződés eltávolítását. Az elektromos részek eláztatása, a lamellák sérülése vagy az elvezető rendszer megbontása költséges hibát okozhat.

10. Miért büdös a klíma bekapcsolás után?

A dohos szagot legtöbbször a nedves hőcserélőn, a ventilátorhengeren vagy a kondenzvíztálcában felhalmozódó szennyeződés okozza. A por, a szerves anyag és a tartós nedvesség kedvező környezetet teremt a mikroorganizmusok számára. Csatornaszag akkor is megjelenhet, ha a kondenzvíz-elvezetést szabálytalanul kötötték a szennyvízhálózatba. Rövid ideig érezhető szag származhat a helyiségből beszívott dohányfüstből, főzési zsiradékból vagy más illékony anyagból is. A probléma tartós megoldásához a hőcserélőt, a ventilátort, a tálcát és az elvezetést együtt kell kitisztítani. Az illatosító kezelés csak elfedi a szagot, miközben a lerakódás a készülékben marad.

11. Miért csöpög a víz a klíma beltéri egységéből?

Hűtés közben a beltéri hőcserélőn kondenzvíz keletkezik, amelynek az elvezető csövön keresztül kell távoznia. A beltéri egységből történő csöpögés leggyakoribb oka az eltömődött, megtört vagy rossz lejtésű kondenzvízcső. Szivárgást okozhat a sérült csepptálca, a pontatlan telepítés vagy a meghibásodott kondenzvízszivattyú is. Erősen szennyezett szűrő vagy ventilátor miatt a hőcserélő lefagyhat, majd leolvadáskor a keletkező víz túlfolyhat. A kültéri egységből fűtés közben távozó víz ezzel szemben általában a leolvasztás természetes következménye. Beltéri csöpögés esetén a készüléket ki kell kapcsolni, mert a víz a falat és az elektromos alkatrészeket is károsíthatja.

12. Miért nem hűt megfelelően a klíma?

Elsőként ellenőrizni kell, hogy a készülék hűtési üzemmódban működik-e, és megfelelő hőmérséklet van-e beállítva. Az eltömődött szűrő és a szennyezett ventilátor csökkenti a légszállítást, ezért a klíma nem tudja leadni a névleges teljesítményét. A kültéri egység körüli rossz légáramlás szintén rontja a hőleadást. Hűtőközeg-hiány általában szivárgás következménye, ezért az egyszerű utántöltés a hiba feltárása nélkül nem megfelelő javítás. Gyenge hűtést okozhat érzékelőhiba, kompresszorprobléma, lefagyó hőcserélő vagy hibás méretezés is. Ha a tiszta szűrő és a helyes beállítás mellett sem csökken a szobahőmérséklet, műszeres vizsgálatra van szükség.

13. Folyamatosan menjen a klíma, vagy érdemes kikapcsolni?

Az inverteres klíma általában akkor működik hatékonyan, ha egyenletes hőmérsékletet tart fenn. A lehűtött helyiségben a kompresszor visszaszabályoz, így a készülék kisebb teljesítménnyel üzemel tovább. A gyakori kézi ki- és bekapcsolás nagyobb hőmérséklet-ingadozást és gyengébb komfortot okoz. Néhány órás távollétnél célszerű lehet magasabbra állítani a kívánt hőmérsékletet a teljes kikapcsolás helyett. Hosszabb távollét alatt nincs értelme egy üres lakást változatlan hőmérsékleten hűteni. A leggazdaságosabb beállítás az épület hőtároló képességétől, a szigeteléstől és a távollét hosszától függ.

14. Hol legyen a klíma beltéri és kültéri egysége?

A beltéri egységet olyan helyre kell tenni, ahonnan a levegő akadály nélkül bejárhatja a használt helyiséget. Nem célszerű közvetlenül ágy, kanapé, étkezőasztal vagy állandó munkahely fölé szerelni. Biztosítani kell a gyártó által előírt oldalsó és felső távolságokat, valamint a későbbi tisztíthatóságot. A kültéri egységnek jól szellőző, szereléshez hozzáférhető és megfelelő teherbírású hely szükséges. A rezgést megfelelő konzollal és rezgéscsillapítással kell mérsékelni, a kifújt levegőt pedig nem szabad zárt aknába vagy közvetlenül a szomszéd nyílászárója felé vezetni. A kondenzvíz útját már a hely kiválasztásakor meg kell tervezni, mert az utcára vagy alsó lakásokra csöpögő víz elfogadhatatlan.

15. Egy klíma le tud hűteni több szobát?

Egyetlen beltéri egység elsősorban azt a helyiséget hűti hatékonyan, amelyben felszerelték. Nyitott ajtóknál valamennyi hideg levegő eljut a szomszédos helyiségekbe, de az eloszlás rendszerint egyenetlen. A távolabbi szobák hőmérséklete több fokkal magasabb maradhat, különösen tagolt folyosó vagy zárt ajtók esetén. Nagyobb teljesítményű készülék sem oldja meg automatikusan a légeloszlási problémát. Több különálló szobához általában több beltéri egység, multi-split rendszer vagy megfelelően tervezett légcsatornás rendszer szükséges. A méretezésnél minden helyiség hőterhelését és használati idejét külön kell vizsgálni.

16. Kell engedély a klíma felszereléséhez társasházban?

Erre nincs minden ingatlanra érvényes, egyszerű igen vagy nem válasz. A homlokzat és sok esetben az erkély külső része közös tulajdon, ezért a társasház alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata meghatározhatja a szükséges hozzájárulást. Emellett ellenőrizni kell a helyi önkormányzat településképi rendeletét, mert egyes területeken bejelentési eljárás szükséges vagy tiltott az utcai homlokzaton történő elhelyezés. Műemléki, helyi védelem alatt álló vagy kiemelt városképi területen rendszerint szigorúbb feltételek érvényesek. A kondenzvíz elvezetésére, a zajra és a szomszédos ingatlanok zavarására vonatkozó követelményeket szintén teljesíteni kell. A szerelés előtt ezért írásban érdemes egyeztetni a közös képviselővel és az illetékes önkormányzattal.

17. Igényelhető H tarifa klímás fűtéshez?

H tarifa megfelelő műszaki paraméterű, hőszivattyús elven működő klímaberendezéshez igényelhető. A készülék mérsékelt égövre megadott SCOP-értékének legalább 3,4-nek kell lennie, de az elosztó további dokumentumokat is kérhet. A berendezést külön mért, fixen bekötött áramkörről kell üzemeltetni, amelyre más háztartási fogyasztó nem csatlakoztatható. A kedvezményes elszámolás október 15. és április 15. között, napi huszonnégy órában érhető el. Az idényen kívüli fogyasztást ugyanazon mérő másik regisztere alapján A1 díjszabással számolják el. Az igénylés előtt a területileg illetékes elosztónál kell ellenőrizni a készülék elfogadhatóságát és a mérőhely műszaki feltételeit. 

18. Káros lehet a klíma az egészségre?

A megfelelően karbantartott és jól beállított klíma önmagában nem okoz betegséget. Panaszt a szennyezett készülékből származó por, penész, mikrobiológiai szennyeződés vagy a közvetlen hideg légáram válthat ki. A túl alacsony hőmérséklet izomfeszülést, nyálkahártya-irritációt és kellemetlen hőérzetet okozhat. Az alacsony páratartalom fokozhatja a szem, az orr és a torok szárazságát. A lakossági split klíma nem cseréli a beltéri levegőt friss kültéri levegőre, ezért a helyiséget használat mellett továbbra is szellőztetni kell. Az egészségügyi kockázat rendszeres tisztítással, mérsékelt hőmérséklet-különbséggel és megfelelő légtereléssel csökkenthető.

19. Mennyi idő alatt szerelnek fel egy klímát?

Egy egyszerű oldalfali split klíma telepítése általában három–hat órát vesz igénybe. Az időt befolyásolja a fal anyaga, a csővezeték hossza, a kültéri egység hozzáférhetősége és a kondenzvíz elvezetése. Magasban végzett munka, vastag vasbeton fal vagy kondenzvízszivattyú beépítése jelentősen meghosszabbíthatja a szerelést. A telepítés része a csövek kialakítása, a nyomáspróba vagy tömörség-ellenőrzés, a vákuumozás, az elektromos bekötés és a próbaüzem. A vákuumozás kihagyása nedvességet és levegőt hagyhat a hűtőkörben, ami későbbi meghibásodáshoz vezethet. A hűtőkört érintő munkát a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nyilvántartásában szereplő képesített vállalkozás végezheti. 

20. Mennyi egy klímaberendezés várható élettartama?

Egy megfelelően méretezett és karbantartott lakossági split klíma jellemzően 10–15 évig használható. Kedvező körülmények között ennél hosszabb működés is elérhető, de erre nincs általános garancia. Az élettartamot erősen befolyásolja a telepítés minősége, a kompresszor terhelése, a kültéri egység korróziója és a karbantartás rendszeressége. A szennyezett hőcserélők magasabb nyomást, rosszabb hőátadást és nagyobb energiafelhasználást okoznak. Idősebb készüléknél a javíthatóságot az alkatrészellátás és a használt hűtőközeg elérhetősége is korlátozhatja. Cserén akkor érdemes gondolkodni, ha gyakoriak a hibák, jelentősen romlott a hatásfok, vagy a kompresszor javítása már nem gazdaságos.

Hogyan tudunk segíteni?

A megfelelő klímaberendezést nem érdemes kizárólag a helyiség alapterülete vagy a készülék ára alapján kiválasztani. Más műszaki követelményeket kell figyelembe venni egy hálószoba időszakos hűtésénél, egy családi ház téli fűtésénél vagy több helyiség egyidejű klimatizálásánál. A Klímaszerelő.hu kínálatában belépő szintű hűtő-fűtő klímák, fűtésre optimalizált berendezések, prémium készülékek és több beltéri egységet kiszolgáló multi rendszerek egyaránt megtalálhatók. A Fisher, Gree, Midea, Daikin, Fujitsu, Panasonic, Hisense, Polar és további gyártók modelljei közül az ingatlan adottságaihoz, a tervezett használathoz és a rendelkezésre álló kerethez illeszkedő készülék kiválasztásában is segítséget nyújtunk.

Több mint húszéves szakmai tapasztalattal vállaljuk lakossági split és multi klímák telepítését, garanciális beüzemelését, tisztítását, karbantartását és javítását. Összetettebb épületgépészeti igények esetén VRV- és VRF-rendszerek, légcsatornázható berendezések, folyadékhűtők, technikai hűtések és hőszivattyús rendszerek tervezésében, kivitelezésében és karbantartásában is számíthat ránk.

A telepítést helyszíni felmérés előzi meg, amely során meghatározzuk a szükséges teljesítményt, a beltéri és kültéri egység megfelelő helyét, a csővezeték nyomvonalát, valamint a kondenzvíz biztonságos elvezetését. A kivitelezéshez hozzátartozik a nitrogénes nyomáspróba, a rendszer vákuumozása, az üzempróba, a kezelési tájékoztatás és a szükséges hatósági regisztráció is. F-GÁZ I. képesítéssel rendelkező szakembereink Budapesten, Pest vármegyében (pl: Gödöllő, Szada, Fót, Veresegyház, Mogyoród stb.) végzik a munkát.

Ha új klímát keres, fűtésre alkalmas rendszerben gondolkodik, vagy meglévő berendezése tisztításra, ellenőrzésre, esetleg javításra szorul, kérjen helyszíni felmérést a +36 30 941 5943 telefonszámon.