Mikor lehet kiváltani a fűtést klímarendszerekkel egy lakásban?

A korszerű, fűtésre optimalizált klímaberendezések már jóval többre képesek az őszi és tavaszi átmeneti fűtésnél. Megfelelő körülmények között egy lakás teljes hőigényét is biztosíthatják, akár a téli hidegebb időszakokban. A lehetőség azonban minden ingatlannál külön vizsgálatot igényel. A döntést nem érdemes kizárólag a lakás alapterületére vagy a klímaberendezés névleges teljesítményére alapozni. Az épület hővesztesége, a helyiségek elrendezése, a nyílászárók állapota, a szomszédos lakások hőmérséklete, az elektromos hálózat és a kültéri egység elhelyezése egyaránt befolyásolja, hogy a klíma önálló fűtési rendszerként is megbízhatóan használható-e.

A fűtésre használt klíma valójában levegős hőszivattyú

A hűtésre és fűtésre alkalmas inverteres klíma fűtési üzemmódban a külső levegő energiatartalmát hasznosítja. A kültéri egység hőt von el a kinti levegőből, majd a hűtőközeg segítségével a lakásban adja le. A rendszer ezért ugyanabba a műszaki családba tartozik, mint a hőszivattyúk. Ez jelentős különbséget jelent a közvetlen elektromos fűtésekhez képest. Egy elektromos radiátor vagy fűtőpanel egy kilowattóra villamos energiából megközelítőleg ugyanekkora hőenergiát állít elő. A klímaberendezés az elektromos energiát elsősorban a hő szállítására használja, így megfelelő körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával több kilowattóra hőenergiát képes a lakásba juttatni. A működés hatékonyságát több mutatóval jellemzik. A COP egy meghatározott üzemi állapotban mutatja meg a leadott hőteljesítmény és a felvett villamos teljesítmény arányát. Az SCOP egy teljes fűtési időszak különböző külső hőmérsékleteit figyelembe vevő szezonális érték. A készülékek európai energiacímkéjén a fűtési hatékonyság, a számított éves energiafogyasztás és a zajteljesítmény is szerepel. További típusadatok az Európai Unió EPREL termékadatbázisában ellenőrizhetők. Az SCOP hasznos összehasonlítási adat, de önmagában nem válaszolja meg, hogyan működik a készülék a tél leghidegebb napjain. Ehhez a különböző külső hőmérsékleteken elérhető fűtőteljesítményt és villamosenergia felvételt is meg kell vizsgálni.

A lakás hőigénye dönti el, elegendő-e a klímás fűtés

A fűtési rendszer feladata, hogy legalább annyi hőt juttasson a lakásba, amennyit az adott pillanatban elveszít. A hő a külső falakon, a tetőn, a födémen, a padlón és a nyílászárókon keresztül távozik. További veszteséget okoz a légcsere, a nyitott ajtó, a szellőztetés és az épület szerkezeti résein keresztül történő légmozgás. Enyhe időben egy gyengébben szigetelt lakást is könnyű felfűteni. A döntő helyzet akkor alakul ki, amikor tartósan fagypont alá csökken a külső hőmérséklet. Ilyenkor egyszerre nő meg az épület hővesztesége, és változik a klímaberendezés működése. A teljes kiváltás lehetőségét ezért a hideg időszakra kell megvizsgálni. Egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal rendelkező lakás hőigénye lényegesen kisebb lehet, mint egy azonos alapterületű, szigeteletlen ingatlané. Az alapterület alapján elvégzett gyors méretezés ezt a különbséget nem képes pontosan megmutatni. A tényleges hőveszteséget befolyásolja többek között a belmagasság, a külső falak nagysága, a nyílászárók felülete és tájolása, a födém kialakítása, a kívánt szobahőmérséklet és a lakás épületen belüli helyzete. A megfelelő klímás fűtési rendszer kiválasztásához ezért helyiségenkénti hőigényszámítás adja a legjobb kiindulási alapot.

Társasházban ugyanazon épület lakásai között is jelentős különbség lehet

Egy középső emeleten elhelyezkedő lakást alulról, felülről és több oldalról is fűtött helyiségek határolhatnak. Ilyen környezetben a lakás hővesztesége viszonylag alacsony lehet, különösen akkor, ha az épület homlokzata szigetelt és a nyílászárók is megfelelő állapotúak. A legfelső emeleti, szélső vagy saroklakások több külső határoló felülettel rendelkeznek. A fűtetlen padlás, a lapostető, az átjáró, a pince vagy a nyitott lépcsőház közelsége további veszteséget okozhat. Ugyanabban a társasházban egy középső lakás teljes fűtése megoldható lehet kisebb klímarendszerrel, miközben a szélső lakás több beltéri egységet vagy kiegészítő hőforrást igényel. A szomszédos lakások használata is hatással van a hőigényre. Ha egy hosszabb ideig üresen álló ingatlanban alacsony hőmérsékletet tartanak, a közös falon és födémen keresztül több hő távozhat. Erre különösen olyan lakásoknál kell figyelni, amelyek korábbi fogyasztási adatait részben a környezetükből érkező hő befolyásolta.

A korábbi energiafogyasztás fontos támpont, de pontosan kell értelmezni

A gázfogyasztás, a távhő elszámolása vagy a korábbi elektromos fűtés fogyasztási adatai segíthetnek megbecsülni a lakás éves hőigényét. Ezekből azonban csak akkor vonható le megbízható következtetés, ha ismerjük a korábbi használati szokásokat. Nem mindegy, hogy a lakás minden helyiségében 22 Celsius-fokot tartottak, vagy a hálószobák rendszeresen hűvösebbek voltak. Az időszakosan lakott ingatlan fogyasztása sem hasonlítható közvetlenül egy folyamatosan használt otthonéhoz. A téli szellőztetés módja, a belső hőterhelés és az adott év időjárása szintén befolyásolja az adatokat. A fogyasztási előzmény jó ellenőrzési lehetőség a számított hőigény mellett. Ha a két eredmény között jelentős eltérés mutatkozik, meg kell keresni annak okát. Lehet pontatlan a korábbi adat, változhatott a használat, vagy az épület valamely szerkezete a feltételezettnél nagyobb veszteséget okozhat.

Egyetlen beltéri egység nem feltétlenül képes egy teljes lakást egyenletesen kifűteni

A klíma meleg levegőt keringet a helyiségben. A hő terjedését ezért az alaprajz, az ajtók helye, a folyosók hossza és a levegő szabad mozgása határozza meg. Egy nagy, összefüggő nappali, étkező és konyha kedvező lehet klímás fűtéshez. A beltéri egység megfelelő elhelyezésével a meleg levegő a teljes térben elosztható. Több, külön nyíló szoba esetén lényegesen nehezebb egyetlen készülékkel egyenletes hőmérsékletet kialakítani. A nappaliban elhelyezett klíma képes lehet a folyosó felé is hőt juttatni, a távolabbi hálószobákban azonban alacsonyabb hőmérséklet maradhat. A nyitott ajtó javítja a levegő áramlását, de ez nem biztosít ugyanolyan pontos hőmérséklet szabályozást, mint a helyiségenként elhelyezett hőleadó. A teljes fűtés kiváltásakor minden rendszeresen használt helyiség hőellátását meg kell oldani. A fürdőszobában gyors és magasabb hőmérsékletre lehet szükség, a hálószobában pedig zavaró lehet az erős légmozgás vagy a ventilátor hangja. Ezek az igények több beltéri egységhez, eltérő készülék elhelyezéshez vagy helyi kiegészítő fűtéshez vezethetnek.

A beltéri egység helye a teljes rendszer működését meghatározza

A klímaberendezést olyan helyre érdemes elhelyezni, ahonnan a kifújt levegő nagy távolságot tud megtenni akadály nélkül. A túl közel lévő fal, magas szekrény, függöny vagy ajtókeret megzavarhatja a légáramlást. Fűtési üzemmódban a meleg levegő természetes módon felfelé törekszik. A készüléknek ezért lefelé kell irányítania a légáramot, hogy a hő eljusson a tartózkodási zónába. Ha a meleg levegő a mennyezet alatt marad, a készülék környezetében gyorsan emelkedik a hőmérséklet, miközben a padló közelében hűvösebb maradhat. A beltéri egységet nem szerencsés közvetlenül ágy, kanapé, étkezőasztal vagy íróasztal fölé helyezni. Az állandó légmozgás hosszabb tartózkodás alatt kényelmetlen lehet. A jó elhelyezés egyszerre segíti a hőelosztást, a csendes működést, a kondenzvíz elvezetését és a későbbi karbantartást. A készülékhez a tisztítás és szervizelés során hozzá kell férni. A mennyezethez túl közel, bútor fölött vagy szűk falszakaszon elhelyezett beltéri egység karbantartása nehézkessé válhat. A rendszeres tisztítás fűtési üzemnél különösen fontos, mert a készülék a fűtési szezon jelentős részében hosszú órákon keresztül működhet.

A névleges teljesítmény nem azonos a téli hidegben rendelkezésre álló teljesítménnyel

A klímaberendezések megnevezésében szereplő teljesítmény általában egy meghatározott vizsgálati ponthoz kapcsolódik. A készülék fűtési teljesítménye a külső és belső hőmérséklettől, a kompresszor fordulatszámától, a páratartalomtól és az aktuális üzemállapottól függ. A fűtés kiváltásához azt kell ellenőrizni, hogy a berendezés a lakás méretezési hőigényét hideg külső hőmérséklet mellett is képes-e biztosítani. Egy 3,5 kilowattosként ismert klíma nem minden körülmény között ad le pontosan 3,5 kilowatt fűtőteljesítményt. Egyes készülékek hidegben is magas teljesítményt tartanak, más modelleknél jelentősebb visszaesés következhet be. A gyártó által megadott alsó működési hőmérséklet sem jelenti automatikusan, hogy azon a hőmérsékleten a készülék még gazdaságosan és teljes kapacitással fűt. A „működik mínusz 20 fokig” adat az üzemi tartomány határát jelölheti. A rendelkezésre álló fűtőteljesítményt és hatásfokot külön műszaki táblázatból kell megvizsgálni. A túl kicsi készülék hideg időben folyamatosan maximális teljesítményen működik, mégsem képes elérni a kívánt szobahőmérsékletet. A túlzott méretezés szintén okozhat problémát. Enyhébb időben a készülék rövid működési ciklusokba kerülhet, romolhat a hőmérséklet egyenletessége, és gyakoribbá válhat a ki és bekapcsolás. A megfelelő méretezéshez ezért az elérhető legnagyobb teljesítmény mellett a legkisebb szabályozható teljesítményt is figyelembe kell venni.

Fűtés közben a kültéri egység rendszeresen leolvaszt

Hideg és párás időben dér, majd jég képződhet a kültéri egység hőcserélőjén. A lerakódás rontja a levegő áramlását és a hőátadást, ezért a berendezés időnként leolvasztási üzemmódra vált. A leolvasztás idején a beltéri egység átmenetileg nem fúj meleg levegőt. A helyiség hőmérséklete egy jól szigetelt lakásban általában alig változik, gyenge hőtartású ingatlannál azonban a gyakori üzemszünetek érezhetőbbek lehetnek. A gyártói kezelési útmutatók is felhívják a figyelmet arra, hogy a kültéri hőcserélő jegesedése csökkenti a fűtőteljesítményt, és a készülék ilyenkor automatikusan leolvasztási ciklust indít. Erre példát ad egy Daikin készülék hivatalos útmutatója is. A leolvasztás során víz keletkezik a kültéri egységnél. Ezt úgy kell elvezetni, hogy ne fagyjon rá járdára, erkélyre, homlokzatra vagy az alsó szomszéd területére. A kizárólag hűtési használatra megszokott telepítési megoldás fűtéskor nem mindig elegendő, mert télen jóval több víz jelenhet meg a kültéri egység alatt.

Mikor lehet reális a teljes kiváltás?

A klímás fűtés jó eséllyel önálló rendszerként is megvizsgálható, ha a lakás hővesztesége mérsékelt, az alaprajz lehetővé teszi a levegő megfelelő elosztását, minden fontos helyiség hőellátása megoldható, és rendelkezésre áll a szükséges elektromos teljesítmény. Kedvező helyzetet jelent a korszerű szigetelés, a megfelelő nyílászáró, a középső társasházi elhelyezkedés és a nyitottabb alaprajz. Nagy hőveszteségű, sok különálló helyiségből álló vagy erősen tagolt lakásnál több beltéri egységre és gondosabb tervezésre van szükség. Bizonyos helyiségekben helyi kiegészítő fűtés is indokolt lehet. A teljes kiváltás lehetősége ilyenkor is fennállhat, de a rendszer már kevésbé vezethető le egyetlen készülék katalógusadatából.

Egy kültéri egység vagy több önálló klímaberendezés?

Több helyiség fűtésekor alapvető kérdés, hogy minden beltéri egység külön kültéri egységet kapjon, vagy egyetlen kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozzon. A különálló, úgynevezett mono split rendszerek egyik előnye, hogy minden készülék önállóan működik. Ha az egyik meghibásodik vagy karbantartás miatt leáll, a többi helyiség fűtése továbbra is használható. A készülékek egymástól függetlenül szabályozhatók, és a csővezetékek nyomvonala is viszonylag egyszerű maradhat. Több kültéri egység elhelyezése társasházi környezetben nehézséget okozhat. Korlátozott lehet a homlokzati vagy erkélyen rendelkezésre álló hely, és minden kültéri egység külön zajforrást jelent. A csapadék és a leolvasztásból származó víz elvezetéséről minden készüléknél gondoskodni kell. Multi split rendszernél egyetlen kültéri egységhez több beltéri egység kapcsolódik. Ez rendezettebb külső megjelenést eredményezhet, és olyan lakásokban is megoldást kínálhat, ahol csak egy kültéri egység helyezhető el. A rendszer tervezése ugyanakkor összetettebb, mert a kültéri egység teljesítménye megoszlik a működő beltéri egységek között. A beltéri egységek névleges teljesítményét nem lehet egyszerűen összeadni, majd automatikusan azonos teljesítményt várni a kültéri egységtől. Meg kell vizsgálni, mekkora egyidejű fűtőteljesítmény áll rendelkezésre, amikor minden helyiség hőt kér. A csőhosszak, szintkülönbségek és az engedélyezett készülékkombinációk szintén befolyásolják a tervezést. Ha a multi split kültéri egysége leáll, valamennyi hozzá kapcsolódó helyiség fűtése kieshet. Önálló fűtési rendszer kialakításakor ezt a kockázatot is mérlegelni kell.

Az elektromos hálózatnak a legnagyobb téli terhelést is el kell viselnie

A klímaberendezés villamos teljesítményfelvétele alacsonyabb lehet a leadott hőteljesítménynél, de több készülék egyidejű működése már jelentős terhelést jelenthet. Ehhez hozzáadódik a villanybojler, a sütő, a főzőlap, a mosógép és a lakás többi elektromos berendezése. A tervezés során ellenőrizni kell a rendelkezésre álló amperértéket, a fázisok elosztását, a lakáselosztó állapotát és a vezetékek keresztmetszetét. Régebbi lakásoknál gyakran alumínium vezetékek, kis teljesítményű csatlakozás vagy többször átalakított hálózat található. Ilyen környezetben a klímás fűtés bevezetése előtt villamos szakember által végzett felülvizsgálatra lehet szükség. A méretezést a kedvezőtlen üzemállapotra kell elvégezni. Hideg időben a készülékek nagyobb teljesítményen működhetnek, miközben a lakás többi elektromos fogyasztója is használatban van. A rendszer akkor tekinthető megfelelőnek, ha ezt a terhelést is biztonságosan képes kiszolgálni. A teljesítménybővítés, a mérőhely átalakítása és az új áramkörök kiépítése számottevő része lehet a beruházásnak. Ezeket a költségeket még a klímaberendezések megrendelése előtt érdemes felmérni.

A H tarifa jelentősen befolyásolhatja a fűtés költségét

A H tarifa hőszivattyús elven működő fűtőberendezések, köztük a műszaki feltételeknek megfelelő klímák kedvezményes üzemeltetésére szolgál. A kedvezményes elszámolás a fűtési idényben, október 15. és április 15. között vehető igénybe. Az ezen kívüli fogyasztást az általános árszabás szerint számolják el. A H tarifához külön mért áramkör és külön mérő szükséges. Erre az áramkörre a jogosult fűtőberendezések állandó módon kapcsolódnak. A szolgáltatói feltételek szerint olyan berendezéshez igényelhető, amelynek mérsékelt égövre megadott SCOP értéke eléri az előírt szintet. Az MVM Hálózat tájékoztatója jelenleg legalább 3,4-es SCOP értéket határoz meg.  A tarifa igénylése előtt ellenőrizni kell a kiválasztott készülék dokumentációját, a mérőhely alkalmasságát és a külön áramkör kiépítésének lehetőségét. Társasházi lakásban a vezeték nyomvonala, a mérőhely elhelyezése és a rendelkezésre álló hálózati kapacitás további egyeztetést igényelhet. A H tarifa előnyeit az MVM Next tájékoztatója foglalja össze. Az igénylés és a műszaki kialakítás részleteit mindig az adott területileg illetékes elosztó aktuális feltételei alapján kell megvizsgálni.

A várható fogyasztás nem számítható ki egyetlen SCOP értékből

A klímás fűtés fogyasztásának becsléséhez először a lakás éves hőigényét kell meghatározni. Ezt követően vizsgálható meg, hogy a kiválasztott rendszer különböző külső hőmérsékleteken milyen hatékonysággal állítja elő a szükséges hőt. Ha egy lakás éves fűtési hőigénye például 6000 kilowattóra, és a rendszer valós szezonális hatékonysága 4 körül alakul, akkor elméletileg körülbelül 1500 kilowattóra villamos energiára lehet szükség. A tényleges fogyasztást módosítja a tél időjárása, a beállított hőmérséklet, a leolvasztások gyakorisága, a helyiségek használata és a készülékek szabályozása. A katalógusban szereplő SCOP szabványos mérési és számítási körülmények között születik. Jó összehasonlítási alapot ad különböző készülékek között, a konkrét lakás fogyasztását azonban nem jelzi előre teljes pontossággal. A rendszer fogyasztását jelentősen növelheti, ha a készülékeket naponta teljesen kikapcsolják, majd erőteljesen vissza kell fűteniük a lehűlt lakást. Az inverteres klímák általában egyenletes hőmérséklet tartásakor működnek kedvezőbben. Ilyenkor a kompresszor a pillanatnyi hőigényhez igazítja a teljesítményét, és hosszabb ideig dolgozhat részterhelésen.

A klímás fűtés komfortja eltér a radiátoros rendszerekétől

A radiátor és a padlófűtés jelentős részben meleg felületekkel biztosítja a hőérzetet. A klímaberendezés ventilátorral keringeti a felmelegített levegőt. Emiatt a helyiség gyorsabban felmelegedhet, a levegő mozgása azonban folyamatosan érzékelhető maradhat.  A jó komforthoz fontos a beltéri egység helye, a befúvási irány és a ventilátor fordulatszáma. Ha a meleg levegő közvetlenül az ülő vagy fekvő emberekre irányul, az kellemetlen lehet. Túl alacsony ventilátorsebességnél viszont romolhat a hő eloszlása, és a mennyezet közelében magasabb hőmérséklet alakulhat ki. Fűtéskor a padló hűvösebb maradhat, mint padlófűtés esetén. Ez járólappal burkolt helyiségben mezítláb különösen érezhető. A mért levegő hőmérséklete önmagában ezért nem írja le teljesen a komfortérzetet. A klímás fűtést fontolgatóknak érdemes előre átgondolniuk, mennyire érzékenyek a légmozgásra és a ventilátor hangjára. A nappaliban elfogadható működés a csendes hálószobában már zavaró lehet.

A zajadatokat a tényleges fűtési üzemhez kell értelmezni

A készülékek adatlapján feltüntetett legalacsonyabb beltéri zajszint rendszerint kis ventilátorfokozathoz tartozik. Fűtéskor, különösen nagyobb hőigénynél, a beltéri egység magasabb fordulatszámon működhet. Ilyenkor a hangja erősebb lesz, és a légáramlás is jobban érzékelhető. A kültéri egység hideg időben szintén változó fordulatszámon dolgozik. A kompresszor, a ventilátor és a leolvasztási folyamat eltérő hangokat adhat. A rezgés épületszerkezeten keresztül is terjedhet, ha a konzol vagy a rezgéscsillapítás kialakítása nem megfelelő. Társasházban a kültéri egység elhelyezését ezért a saját lakás és a szomszédos nyílászárók szempontjából is meg kell vizsgálni. A hálószoba közelében felszerelt berendezés éjszakai működése zavaró lehet akkor is, ha a készülék műszaki adatai kedvezőnek tűnnek. A zaj csökkentésében az elhelyezés, a megfelelő méretezés és a szakszerű rögzítés együtt játszik szerepet. Egy tartósan maximális teljesítményen működő, alulméretezett készülék rendszerint hangosabb, mint egy jól méretezett berendezés, amely az idő nagy részében részterhelésen üzemel.

A klíma nem biztosít automatikusan friss levegőt

A hagyományos split klímaberendezés a helyiség levegőjét keringeti, szűri, felmelegíti vagy lehűti. A legtöbb készülék nem juttat be számottevő mennyiségű friss kültéri levegőt. A lakás szellőztetéséről klímás fűtés mellett is gondoskodni kell. Korszerű, jól záró nyílászáróknál különösen fontos a megfelelő légcsere, mert a főzés, fürdés, ruhaszárítás és emberi jelenlét folyamatosan növeli a levegő nedvességtartalmát. Fűtési üzemmódban a klíma nem vonja ki úgy a nedvességet a beltéri levegőből, mint nyári hűtéskor. A téli szárazabb érzet részben abból származik, hogy a felmelegített levegő relatív páratartalma csökken. Túl alacsony páratartalom esetén szemszárazság, torokirritáció és kellemetlen közérzet jelentkezhet. A megfelelő szellőztetést úgy kell megoldani, hogy a szükséges légcsere mellett a hőveszteség is kezelhető maradjon. Nagyobb felújításnál hővisszanyerős szellőztetőrendszer is szóba kerülhet, amely csökkentheti a szellőzésből származó hőveszteséget.

A karbantartás fűtési rendszerként még fontosabb

Egy nyáron néhány hétig használt klíma és egy egész télen működő berendezés üzemideje között jelentős különbség van. Fűtési rendszerként a készülék akár hónapokon keresztül napi sok órát üzemelhet. A beltéri egység szűrőin por rakódik le, amely csökkentheti a légszállítást és ronthatja a hőátadást. A ventilátor, a hőcserélő és a kondenzvíz rendszer szennyeződése higiéniai és műszaki problémákat is okozhat. A kültéri egységnél levelek, por és egyéb szennyeződések akadályozhatják a levegő áramlását. A rendszeres felhasználói tisztítás mellett időszakos szakmai karbantartásra is szükség van. Ennek során ellenőrizhető a hőcserélők állapota, a hűtőközeg rendszer működése, az elektromos csatlakozások, a leolvasztás és a vízelvezetés. Több beltéri egységnél a karbantartási költség is növekszik. Ezt a teljes fűtési rendszer gazdaságosságának értékelésekor érdemes figyelembe venni.

Szükség van-e tartalék fűtésre?

Egy megfelelően méretezett, fűtésre optimalizált klímarendszer kedvező adottságú lakásban önálló hőforrásként is működhet. A tartalék fűtés kérdését azonban a műszaki lehetőségek mellett az ellátásbiztonság alapján is érdemes megvizsgálni. Áramszünet idején a klíma nem működik. Ugyanez igaz a legtöbb korszerű gázkazánra is, mert a vezérlés és a keringető szivattyú villamos energiát igényel. A klímánál egy készülék meghibásodása az általa fűtött terület teljes hőellátását érintheti. Több önálló mono split készülék részben tartalékot biztosít egymás számára. Ha az egyik leáll, a többi egység tovább működhet, és nyitott ajtókkal legalább alapszintű hőmérséklet tartható a lakásban. Egyetlen kültéri egységes multi rendszer esetében ez a tartalék kisebb. A fürdőszobai elektromos törölközőszárító, egy meglévő cserépkályha, kondenzációs kazán vagy más biztonságosan használható hőforrás hideg időben hasznos kiegészítés lehet. A tartalék fűtés teljesítményének nem feltétlenül kell az egész lakás maximális hőigényét fedeznie. Már az is sokat jelenthet, ha egy fontos helyiségben képes elfogadható hőmérsékletet fenntartani.

Mikor indokolt megtartani a meglévő fűtési rendszert?

Ha a meglévő rendszer jó állapotú, a klímás fűtés kezdetben kiegészítő megoldásként is bevezethető. Az átmeneti időszakokban a klíma biztosíthatja a teljes fűtést, hidegebb napokon pedig bekapcsolható a korábbi hőforrás. Ez a megoldás lehetőséget ad a tényleges fogyasztás és komfort megismerésére. Egy fűtési szezon tapasztalataiból kiderül, hogyan oszlik el a meleg, mely helyiségek maradnak hűvösebbek, milyen gyakran következik be leolvasztás, és mekkora villamosenergia fogyasztás alakul ki. Nagy hőveszteségű lakásban a klíma és a meglévő fűtés együttműködése gazdaságosabb beruházást eredményezhet. A klíma az év jelentős részében jó hatásfokkal dolgozhat, a korábbi rendszer pedig csak a leghidegebb időszakokban segít rá. Így elkerülhető a klímák kizárólag ritkán jelentkező csúcsterhelésre történő túlméretezése.

Mikor váltható ki biztonsággal a lakás fűtése klímával?

A teljes kiváltás akkor tekinthető megalapozottnak, ha a rendszer a lakás számított hőigényét a várható téli külső hőmérsékletek mellett is biztosítani tudja. Ehhez a gyártó hideg időre vonatkozó teljesítményadatait kell összevetni a helyiségek hőveszteségével. Minden rendszeresen használt helyiségben megfelelő hőmérsékletet kell kialakítani. Az alaprajznak lehetővé kell tennie a meleg levegő elosztását, vagy elegendő számú beltéri egységet kell telepíteni. A kültéri egységek helyének, a leolvasztási víz elvezetésének és a szervizelhetőségnek szintén rendezettnek kell lennie. Az elektromos hálózatnak biztonságosan el kell viselnie a klímák és a lakás többi fogyasztójának egyidejű terhelését. A beruházás gazdaságosságának értékelésekor a készülékek árán kívül a szerelés, a villamos hálózat fejlesztése, a H tarifa kialakítása és a karbantartás költségét is figyelembe kell venni. A klímás fűtés különösen jó lehetőség korszerű vagy felújított, mérsékelt hőveszteségű lakásokban. Jól működhet középső társasházi lakásban, kisebb alapterületen és nyitottabb térszervezés mellett. Tagolt alaprajzú, szigeteletlen vagy nagy külső felülettel rendelkező ingatlannál részletesebb tervezésre és több hőleadóra lehet szükség. A végső döntést minden esetben helyszíni felmérésre és hőigényszámításra érdemes alapozni. Így megállapítható, hány készülék szükséges, hová kerüljenek a beltéri egységek, mekkora teljesítményre van szükség a hideg napokon, és indokolt-e kiegészítő fűtést megtartani. Egy megfelelően megtervezett klímarendszer egész télen egyenletes, szabályozható és kedvező energiafelhasználású fűtést biztosíthat a lakásban.

Hogyan tudunk segíteni?

A klímás fűtés kialakítása előtt minden esetben megvizsgáljuk a lakás adottságait, a helyiségek elrendezését, a kültéri egységek lehetséges helyét és a használati igényeket. Ezek alapján megállapítható, hogy a klímarendszer képes lehet-e önállóan biztosítani a teljes fűtést, hány beltéri egységre van szükség, illetve mely helyiségekben indokolt kiegészítő hőleadót használni.

Segítünk kiválasztani azokat a fűtésre alkalmas klímaberendezéseket, amelyek teljesítménye, hideg időben elérhető fűtőképessége, energiahatékonysága és zajszintje megfelel az adott lakás követelményeinek. Vállaljuk a hűtő és fűtő klímák, valamint hőszivattyúk tervezését és telepítését, továbbá a klimaszerelő.hu/klima-szereles már működő berendezések tisztítását, fertőtlenítését, karbantartását és javítását is. Szakembereink képesített, F-GÁZ jogosultsággal rendelkező szerelők, a vállalkozás pedig a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nyilvántartásában szereplő regisztrált vállalkozás.

Ha a lakásban jelenleg gázkazán működik, annak állapotát és további használhatóságát is érdemes figyelembe venni. Egy megfelelő állapotú gázfűtés hidegebb napokon vagy üzemzavar esetén tartalék hőforrásként szolgálhat. Szükség esetén vállaljuk a gázkészülék beüzemelését, karbantartását, javítását és cseréjét, valamint a fűtési rendszer tisztítását, a fűtővíz kezelését és a szabályozás korszerűsítését.

A több évtizedes épületgépészeti tapasztalat lehetővé teszi, hogy a meglévő gázfűtést és a tervezett klímás rendszert együtt vizsgáljuk. Így olyan megoldás alakítható ki, amely igazodik a lakás tényleges hőigényéhez, a rendelkezésre álló elektromos hálózathoz és a lakók komfortelvárásaihoz. A cél egy biztonságosan működő, karbantartható és hosszú távon is gazdaságosan üzemeltethető fűtési rendszer kialakítása.